GALAMB�SZAT    B�lint S�ndor

       A galamb�szat, galamb�szkod�s, galamb�szs�g a szegedi f�rfivil�gnak alighanem legnagyobb: k�rty�n�l �s born�l, doh�nyz�sn�l �s futballm�rk�z�sn�l is t�zesebb szenved�lye, amely hatalm�ban tartja a t�rsadalom minden r�teg�t: munk�st �s ipa�rost, tanult embert �s parasztot, szeg�nyt �s gazdagot. Bizony�ra az is sz�m�t, hogy a galamb rendszeresen ell�tja �zletes h�ssal a szeg�ny ember konyh�j�t �s �gy az oko�zott kerti k�r, piszok �s b�z ellen�re is, de f�leg a csal�di b�kess�g kedv�rt az asszony valahogy elt�ri. Tr�gy�ja a kertben els�rang�. Ha gomba b�ntja a paprika� pal�nt�t, a kikezdett helyekre galambgan� ker�l. B�rcserz�sre is f�lhaszn�lt�k r�gebben. Sz�razon kopasztott toll�val olykor p�rn�t t�ltenek. Ez a hasznoss�g azon�ban v�rbeli galamb�sznak nem jelent semmit. Teljesen a sportszenved�ly f�ti.

       Hogy a szegedi galamb�szat mikor bontakozott ki, nem tudjuk. Egyes galam�b�szok a t�r�k�kre, t�r�k keresked�kre gyanakszanak,¹ a bizony�t�kok azonban hi�nyoznak. Mindenesetre tudjuk, hogy Szeged 1552. �vi ostroma idej�n el�fordu1a galambposta: Ali budai basa ezzel biztatja H�der szegedi b�get kitart�sra. ²

      Aligha t�ved�nk, ha a galamb�szokat a h�res r�gi szegedi darv�szok, madar�szok ³ ut�dainak tartjuk, akik ezt az �vsz�zados k�szs�get �s k�sz�lts�get: haszon�szerz�st �s sportszenved�lyt a galamb�szkod�s szer�nyebb, urbanusabb m�dj�ban �s lehet�s�geiben �lik ki.

      Bizonyos, hogy a szegedi galamb�szat a m�lt sz�zad derek�n m�r vir�gj�ban volt. Err�l f�leg K�lm�ny Lajos jelent�s, de sajnos �rtelmezetlen sz�jegyz�ke, ⁴ to�v�bb� Kov�cs J�nos r�vid megjegyz�se⁵ is tan�skodik. Ebb�l az id�b�l val� az ak�kori h�res galamb�szok nev�t versbefoglal� mond�ka is:

H�di, Mucsi, Biacsi,

R�v�sz M�rton, Kiss Jancsi,

Figler M�rton, Pap Andr�s:

ez a h�t f� galamb�sz.

Van azonban mindezekn�l �rt�kesebb forr�sunk is, a m�lt sz�zad v�g�r�l. Ez pedig a szegedi gazdas�gi k�rd�sekr�l s�r�n �rogat�, egy�bk�nt ma m�r ismeretlen Hege�d�s Andr�s �js�gcikke,⁶ amely a szegedi galamb�szokat mutatja be. A cikk nem csak t�rt�neti �rt�k�n�l fogva �rdemel figyelmet, hanem sz�mos szabatos megfigyel�s��rt is.

     ¹Magyar Gazdas�gi Udvar 1931, 1. sz�m.

     ²Reizner, I, 128.

     ³Tak�ts S., Rajzok a t�r�k vil�gb�l. III, 38.

     ⁴K�lm�ny, I. 215.

     ⁵Kov�cs 253.

     ⁶Heged�s A., A szegedi galamb�szok. SzN. 1893, 37. sz.

      Azt mondja, hogy �rdemes a szegedi galamb�szokr�l besz�lni, mert „az �ltaluk teny�sztett szegedi r�pgalambok (purclik) a legjobb, legmagasabb r�p�l�s� �s legkitart�bb galambok a manap haz�nkban d�v� �sszes r�pgalambok k�z�tt."

      Nincs az orsz�gnak Heged�s szerint �s a magunk ismerete szerint sem egyetlenm�s v�rosa, ahol annyi galamb�sz �lne, mint Szegeden. „Vannak legal�bb is ezren. N�psz�ml�l�skor letagadj�k — �rja Heged�s —, nehogy ad�t kelljen fizetni�k.

Ki�ll�t�sokon nem vesznek r�szt. Ennek ellen�re is a szegedi purcliknak orsz�gos h�r�k van �s d�jakat, okleveleket nyernek, �gy az 1892. �vben rendezett zombori ki� �ll�t�son is." Az �jabb �llapotok jellemz�s�re k�s�bb rendre m�g visszat�r�nk.

      „A szegedi galamb�sznak — folytatja Heged�s — megvan a j� teny�sz anyaga, olcs��rt kapja a galambeles�get, az elad�sra sz�nt galambokkal nem kell neki v�rosr�l-v�rosra k�borolnia, a j� fajt��rt hely�be megy a vev�. A szegedi galamb�sz „pakszi�val" neveli kedvenc galambjait, a magasr�pt�, j�l vet� purclijait �s a nagy, �zletes h�s� gaty�sokat. Nap hosszant elgy�ny�rk�dik a purclicsapat kering�s�ben �s nem �lmodik — legnagyobb r�sz�nek fogalma sincs d�szoklevelekr�l, csillog� p�nz�d�jakr�l."

       Heged�s szerint ebben az id�ben „a szegedi n�p a galamb�szokat nem tartotta „m�g�lhet�s" embernek. A szorgos szegedi n�p szem�ben a galamb�sz�s csakugyan egy�rtelm� a rests�ggel, mert a szegedi galamb�szok nagy kontingense nem kab�tos emberekb�l vagy �rtelmes gazd�kb�l �ll, hanem t�bbnyire �csok, k�m�vesek, mol�n�rok, kubikosok �s m�s, hasonl� foglalkoz�s� emberek, a munk�soszt�ly majdnem minden r�teg�b�l. T�n e k�r�lm�nyekben keresend� a szegedi n�p ellenszenve a galamb�szat ir�nt, hogy �ppen azok b�bel�dnek a sok id�t fecs�rl� foglalkoz�ssal,

kiknek idej�t a keny�rkeres�snek kellene ig�nybe vennie.⁷

       Ennek oka t�bbek k�z�tt az is — �rja tov�bb Heged�s — hogy a szegedi galam�b�sz nem el�gszik meg az udvar k�zep�n fel�ll�tott galambd�ccal, hanem galambjai�nak nagy r�sz�t a h�z padl�s�n helyezi el. A h�znak zsindelytet�zet�t a legfels� sorban kilyuggatja, vagyis �n. l�pel� lyukat szokott f�rni minden egyes zsindelyen. Ezek a l�pel� lyukak arra val�k, hogyha a galambok k�z� f�nt rep�l�s k�zben idegen galamb vet�dik, azt a galamb�sz megfoghassa, jobban mondva megl�pelhesse. A l�pez�s, duf�z�s a k�vetkez�: a galamb�sz n�dbotot hasogat v�kony p�lc�kk�, melyeknek hossz�s�ga 20—25 cm. E p�lc�kat megforgatja z�zott, t�rt l�pkever�kben, �s ha ide�

gen galamb a tet�re sz�ll, a galamb�sz f�lsiet a padl�sra �s azon zsindelyny�l�son, amelyen az idegen galamb �ll, kidugja a l�pvessz�t a galamb sz�rnytollai k�z�. A meg� l�pett galamb sz�rnyai �sszeragadnak, a tet�r�l tovarep�lni nem b�r, hanem rendsze�rint legurul a tet�r�l. Ha sz�ntet�n, t�zfalon, egy m�s magasabb helyen �llapodik meg az idegen galamb, akkor duf�val l�pezi meg, mely nem �ll egy�bb�l, mint 4—5 �l hossz� r�db�l, melynek v�g�hez k�ti gy�ng�n a l�pet."

       „A l�pez�s �s az azzal j�r� z�rej-b�rej miatt haragszik — Heged�s szerint —legjobban a szegedi ember a galamb�szra, melyhez hozz�j�rul a tet� kilyuggat�sa �s ama k�r�lm�ny is, hogy a galambnak nagy mennyis�gben val� tart�s�val tiszt�talan�s�g is j�r. A galamb ut�n maradt szem�t rothasztja a k�l�nben is v�kony zsindelytet��zetet."

       „A megl�pelt idegen galambot vagy kiv�ltja bus�s v�lts�gd�j�rt (k�l�n�sen, haj�r�pt�, vet�s a zs�km�nyul ejtett galamb) a tulajdonosa, vagy ha ez nem t�rt�nik, a galamb�sz megszoktatja, vagyis 3—4 h�tig f�ls�t�t padl�son tartja, mely id� alatt a galamb elfeledi eddigi tart�zkod�si hely�t, �s azut�n a csapat�hoz osztja be, �sszep�roztatja."

     ⁷Ebb�l a korb�l val� �letk�p Cserzy M., B�rcs�k Mih�ly galambjai. In: Kint a puszt�n.

Szeged 1899, 121.

        „Az elbirtokl�snak e k�l�n�s m�dj�n azt�n nem seg�t se b�r�, se kapit�ny. A sze�gedi galamb�szok nem is mennek az elfogott galamb vissza�t�l�se v�gett a b�r�hoz,, hanem kiv�ltj�k �s iparkodnak �k is elfogni a m�sik galambj�t."

       „Ez�rt van Szegeden kev�s intelligensebb teny�szt�, mert a m�velt ember meg�unja a folytonos csereber�t, kiv�lt�st, ha a galamb�sz elfogja galambjait."

      „Galamb�sz sz�mba — �rja Heged�s — Szegeden az megy, aki legal�bb 5—6 p�rpurclit tart, azokat felkergeti, hogy sz�p sz�ll�sukban, magas rep�l�s�kben gy�ny�r�k�dj�k. Mondhatni, gy�ny�r� l�tv�ny is az, ha egy j�l betan�tott purclicsoport(10—14 db) a tet�r�l felriasztva, csigaalakban a h�z f�l�tt kering�zve emelkedik f�l�jebb �s f�ljebb a leveg�ben. Az egy�tt kering�z� csoportban mindig van egy-kett�,amely vet (vet�s purcli). Ezek kering�z�s k�zben kiv�gnak a csoportb�l, f�ljebb

sz�ll�nak ann�l egy p�r m�ternyi magass�gra �s a rep�l�st elhagyva, mintegy gurulva, fo�rogva a leveg�ben visszaesnek, visszavetnek a csapat k�z� �s rep�lnek tov�bb. E l�t�v�ny �lvezete a leg�desebb jutalom a galamb�sznak f�radoz�sai�rt."

       Heged�s igen tal�l� jellemz�se szerint „a galamb�sznak �s galambnak k�z�s ellens�ge a v�rcse. Impoz�ns l�tv�ny, mikor a magas r�tegekben kering�z� csoportot �z�be veszi a v�rcse. Egy-egy j�ratlanabbat ki�z a csoportb�l �s azt kergeti, �zi a le�veg�ben. Ha galamb gyors menek�lt�ben csak egyszer is megbukik �s nem egyenest ereszkedik, v�g�dik lefel�, akkor elveszett. A v�rcse al�ja ker�l, begy�be v�gja a kar�mait �s ny�lgyorsas�ggal rep�l t�v� zs�km�ny�val."

       V�g�l megeml�kezik a galambpiacr�l is. „A szegedi galambpiac egymag�ban ve�tekedik egy kisebb kaliber� ki�ll�t�ssal. T�bbnyire zs�kokban viszik f�l a piacra a galamb�szok az elad�sra sz�nt galambokat. Van ott feh�r gaty�s, parasztgalamb, fe�h�r purcli, feketeh�t�, v�r�sh�t�, f�s�s vagy �rv�s galamb, begyes galamb, vad�c, a legk�l�nf�l�bb fajt�k, a legtark�bb vegy�l�kben. �rdekes eln�zni, mint h�zza ki a vev� el�tt a galamb�sz a zs�kb�l a galambot, farktollait, sz�rny�t �s l�bait �ssze�fogva, gyeng�n megsimogatja �s az �ntetszelg�s s sz�mos dics�r� szavak k�z�tt k�n�l�

ja megv�telre."

      „Ar�nylag olcs��rt vesztegetik. J� rep�l� purcli p�rja 1—1,50 forint k�zt inga�dozik, m�g ki�ll�t�sainkon 2—3 forintot is, s�t t�bbet is elk�rnek �rte a ki�ll�t�k. R�gi galamb�sz fam�li�k, a H�diak �s Kamin�rok �s az �ltaluk �s ut�daik �ltal te�ny�sztett galambok is ugyanoly neveket kapnak : H�di-fajta, Kamin�r-fajta. Ezek a fajt�k azut�n keresettek �s egy p�rnak �ra 5—6—10 forintra is felr�g."

     „Ker�l egy-k�t galambteny�szt� az intelligens elemek k�z�tt is, akik azut�n sportk�nt �zik a galambteny�szt�st. �gy Aigner �d�n �s Zs�t�r Bertalannak sz�psz�m� kit�n� szegedi fajgalambjai vannak."

      Cikke v�g�n Heged�s �g�ri, hogy legk�zelebb „a legjobb szegedi r�pgalambokr�l, a szegedi fajr�l fog megeml�kezni." Sajnos, erre nem ker�lt sor. Mindebb�l is azon�ban vil�gosan kit�nik, hogy Heged�s �rt�kes �llapotrajzot hagyott a sz�zadv�g szege�di galamb�szkod�s�r�l h�tra.

      A k�vetkez�kben egyr�szt �ppen Heged�s Andr�snak a maga nem�ben igen �rt�kes �s hasznos besz�mol�j�t eg�sz�tj�k ki, m�sfel�l pedig jellemezz�k a XX. sz�zad szegedi galamb�szkod�s�t is.

      El�sz�r is mag�t a galambot mutatjuk be. Felsoroljuk, hogyan k�l�nb�zteti meg a galamb�sz sz�n, fej, sz�rny, farok �s l�b, egy�ni term�szet �s fajtajelleg szerint �ket egym�st�l. Ezt a p�ratlanul kim�velt sz�anyagot m�r K�lm�ny Lajos is n�mi figyelm�re m�ltatta, de sajnos nem �rtelmezte. Szerencs�re legnagyobb r�sz�ket �reg galamb�szok seg�ts�g�vel m�g meg tudjuk fejteni, s�t ki is eg�sz�tett�k.

       A galamb sz�n szerint lehet fak�, feh�r, fekete, k�k,potyk�sk�k (=apr� k�k �s fe�kete tollak v�ltakoznak rajta), f�lk�k ( = fekete tollazat�, k�s fark�), m�jjas ( = m�j�foltossz�n�), rezsd�s

 ( = rozsdasz�n�, fekete �s k�k galamb p�rosod�s�b�l), s�rga, v��r�s, t�bl�sv�r�s ( = a sz�rnyakon v�r�s foltok), tiszta ( = egysz�n�), �rv�sfeh�r ( = fe�h�r, de a feje, begye piros), v�r�s�rv�s, nagy�rv�s ( = az �rv terjedelmes), kis�rv�s ( = az �rv keskeny).

      H�ta szerint: sz�vh�t� ( = a h�t�n sz�valak�, tarka tollazat van), h�tas ( = ugyanaz), v�r�sh�t�, k�kh�t�, s�rgah�t�, feketeh�t�, fak�h�t�, m�jh�t� ( = s�rga foltok vannak a h�t�n), potyk�sh�t�

 ( = potyk�sk�k a h�ta), rezsd�sh�t�, kish�t� ( = kev�s a tarka tollazat a h�t�n), nagyh�t� ( = gazdag a tarka tollazat a h�t�n), darabh�t� ( = h�t�nak tollazata k�toldalt nem eg�szen egyforma sz�n�).

      Fej szerint tisztafej� ( = nincs tarkas�g a fej�n), cs�ppent�ttfej�, cs�ppesfej� ( = tollazat�t�l elt�r� sz�n� cs�pp van a fejeb�bj�n,) kiscs�ppesfej�, nagycs�ppesfej� ( = ugyanaz a cs�pp nagys�ga szerint), szepl�sfej� ( = cs�ppesfej�, de m�g kisebb szepl�szer� tollak is vannak k�r�l�tte), sz�rcsafej� ( = tarka tollazata eg�szen az orr�ig �r), telesz�rcsafej� ( = ugyanaz, de d�sabb),

f�s�s ( = f�s�szer� tollazat �vel a feje tetej�n), kisf�s�s, nagy f�s�s, cs�k�nyf�s�s ( = sz�t�ll�, f�s�szer� b�bit�ja van), pof�s ( = tollakb�l kis fekete folt van az �ll�n�l), telepof�s, telepof�jj�

 (= a folt asz�ja sz�l�t�l a szem�ig h�z�dik), bajuszos ( = kis fekete folt van az �ll�n�l), vastagbajussz�, v�konybajusz� ( = ugyanaz a folt nagys�ga szerint), krav�tlis, krav�dlis

 ( = b�bit�j�nak sz�ne eg�szen a begye k�zep�ig leh�z�dik),/i/fes (= sz�nes tollcsom� van af�l�n�l), vinklif�les ( = ugyanaz, de sz�gletes), h�zottf�les (— ugyanaz, de eg�szen a szem�ig �r), rajzos

 ( = apr� tarka tollpih�k vannak a f�l�n�l), karik�ssz�m� ( = szemgoly�j�t sz�rke karika �vezi), d�gl�ttsz�m� ( = ez a karika hi�nyzik), pirkadtsz�m� ( = kiv�r�s�d�tt szemb�r�), sz�m�k

 ( = szemh�ja f�l�tt fekete, szem�l�d�kszer� pih�i vannak), felem�ssz�m� ( = egyik szeme feh�r karik�s, a m�sik d�g�l�tt, vagyis nincs karik�ja).

      Begye szerint: b�gy�s ( = nagybegy�), gug�s (= ugyanaz).

      Sz�rnya szerint : fak�sz�rny�, feketesz�rny�, k�ksz�rny�, s�rgasz�rny�, v�r�s� sz�rny�, csapottsz�rny� ( = a vez�rtolla feh�r, a t�bbi tarka), csapott ( = ugyanaz), cs�kossz�rny� {— feh�r tollazat�ban tarka is akad), cs�ppent�ttsz�rny� ( = tarka p�tty�k vannak a tollazat�n), tarkasz�rny�

( = sz�rny�ban feh�r �s tarka tollak egy�m�s mellett v�ltakoznak), sterhplisz�rny� (= h�tas galamb, tollazat�nak sz�l�n a h�t sz�nei �jra f�lt�nnek), abrincsos ( = tarka karik�k vannak a tollazat�n), girinc�s (= a h�ta k�zep�n a farktollig egysz�n� s�v h�z�dik), girinctelen (= a h�t �s farok k�z�tt nincs feh�r s�v), ty�ktarka ( = tolla a tarka ty�k�ra eml�keztet), sz�ves, koszo�r�s, nyerg�s

( = h�t�nak �s fark�nak tollazata felt�n�en, nyeregszer�en �vel), �dalas (=tollazat�nak, sz�rny�nak sz�ne k�toldalt kiss� elt�r egym�st�l), elejes ( = kis feh�r�s�g van a begy�n), k�kcs�kos ( = k�k galamb feh�r sz�rnytollakkal), feketecs�kos ( = fekete galamb feh�r sz�rnytollakkal), v�r�scs�kos

( = v�r�s galamb feh�r sz�rny�tollakkal), s�rgacs�kos ( = s�rga galamb, feh�r sz�rnytollakkal).

      Orra szerint: r�ty��r� {— r�vidorr�).

      Farok �s l�b szerint : telifark�, telefarkaljas, farkaljas ( = olyan galamb, amely�nek farka alatt 3—4 hossz� feh�r tolla van, a t�bbi az alapsz�nnel egyezik), nadr�gos ( = a tollazat tarkas�ga eg�szen a l�bsz�rig �r), telenadr�gos ( = a fekete hasonfeh�r cs�k h�z�dik v�gig), gaty�s ( = a l�bujjak is be vannak n�ve tollal), kisgaty�s ( = kev�s toll van a l�bujjakon), nagygaty�s (= l�bujjait teljesen bebor�tja a toll).

      Tulajdonjegy szerint: v�gott�r�, v�gottk�rm�. A galamb egy�ni tem�szete szerint: f�nnj�r�, magosr�p�l� (= magasan szeret rep�lni, f�leg a purcli, b�csi), f�digvet�, l'�es�s ( = olyan b�csi, amely f�nn a leveg�ben elkezd forogni, nem tudja abbahagyni �s a v�g�n a f�ld�n rendesen agyonz�zza mag�t), vet�s ( = olyan galamb, amely rep�lt�ben t�bb bukfencet is vet), vet�purcli

(=ugyanaz), vet�galamb ( = ugyanaz), forg�s ( = olyan b�csi, purcli, amely h�tra�fel� is tud bukfencezni), f�v�s ( = a cs�r�n �t fel tud f�v�dni), amambrukkus ( = „ki�b�gta az amambrukkut". K�lm. I.: 215. Nem hallottuk), szokott ( = h�zhoz szokott, m�r nem lehet elzavarni), szokatlan

 ( = m�g nincs a h�zhoz szokva, szoktatni kell), le�ll� ( = a gazd�j�hoz szokott, lesz�ll hozz�ja), kij�r� ( = ki lehet engedni, mert �gyis visszaj�n), sz�ll�, sz�ll�s ( = alkalmas a hajt�sra), k�dorg�

 ( = a leveg�ben egymag�ban k�v�lyg�, falk�j�t�l elszakadt galamb), �gyelg� ( = ugyanaz).

     Nem szerint: kangalamb, bakkgalamb ( = h�m), ny�st�ny galamb, cs�ragalamb ( = ennek nem k�l ki a toj�sa). K�t galamb p�rzik, p�radzik, ep�rzik ( = megtal�lja a m�sikban a maga p�rj�t,) k�t

( = k�lti a toj�s�t), visszak�t ( = olyan fi�k�t k�lt ki, amely nem felel meg a v�rt fajt�nak, hanem az �t�dik-hatodik �sre �t vissza).

     Kor szerint : f�k, fi�kgalamb, galambfi, galambfi�k, sip�t�s ( = kisgalamb, fi�ka), p�radz�s

 ( = olyan fiatal galamb, amely m�r alkalmas a k�lt�sre), �reggalamb ( = ki�fejlett galamb). A fi�k�k neve szerint van b�csifi�k, parasztfi�k, postafi�k, purszlifi�k, vad�cfi�k, p�vafi�k, stb.

     Hang szerint: b�g ( = turb�kol), brukkol(= ugyanaz), sip�t (a fi�kgalamb).

     Mozdulata szerint: sz�ll, vet ( = bukfencet vet a leveg�ben), forog ( = h�trafel� bukfencezik a leveg�ben), ereszk�dik ( = lesz�ll�ban van), gur�t ( = h�tra v�g�dik, r�p�t�ben h�t�ra dobja mag�t), t�nik ( = elt�nik a szemhat�runkb�l), sz� (K�lm�ny I, 215. = ?), sz�v�dik (K�lm. T, 215 = lesz�ll�ban keresi a helyes ir�nyt), ter�t ( = ki�terjesztett sz�rnyakkal lassan ereszkedik lefel�), h�z

( = egy-k�t galamb a falk�ban �lre t�r �s vezeti a t�bbit).

       A galamb f�l nem sorolt testr�szeit a szokott, k�znyelvben is ismert, m�s sz�rnya� sokn�l is haszn�lt nevekkel jel�lik meg. M�gis ki kell emeln�nk a tollazatn�l a vez�rtoll{— a sz�rny legfejlettebb 10—12 tolla), sz�rnytoll �s farktoll nev�t.

      Ami a fajt�t illeti, v�rbeli szegedi galamb�sz csak olyan galambfajt�kat tart, ame�lyek rep�l�s�kkel, de amellett h�s�g�kkel �s ragaszkod�sukkal is k�l�n�sen kiv�lnak,�s alkalmasak arra, hogy sportszenved�ly�t kiel�g�thesse vel�k. Ilyen legels�sorban a sz�gedipurszli, vagy purcli (nyilv�n a n�met Purzel sz� sz�rmaz�ka), amelynek orsz�gos h�re van, �s a magyar galamb�szok t�rsadalm�ban szegedi kering� n�ven ismere�tes. Egy szak�r�, Winkler J�nos⁸ �gy jellemzi :

       „A szegedi magasrep�l� kering�k kiv�tel n�lk�l mind kontyosak (f�s�sek, b�bo�sak), sima (suta) fej� eddigel� m�g nem �szleltetett k�zt�k. Ig�nytelen megjelen�s� k�l�seje ut�n �t�lve, els� pillanatra nem teszi nagytehets�g� galamb benyom�s�t a szem�l�l�re, de aki elem�kben, munk�jukban l�tta �ket, annak r�gt�n kedveltjei lesznek.

A szegedi magasrep�l� kering�k kit�n� tulajdons�ga a hosszan kitart� �s szabad�szemmel alig, n�ha pedig ki sem vehet� magasrep�l�sben �ll. Vannak egyes p�ld�nyok, amelyek 8—9 �ra hosszat is rep�lnek egyhuzamban a sz�d�t� magass�gban, s ez a tulajdons�guk a szegedi kering�k otthon�ban, Szegeden �s annak k�rny�k�n m�r f�l sem t�nik. Menn�l magasabban (1200—1400 m) �s menn�l kitart�bban r�p�lnek, ann�l nagyobb a teny�szt�k �r�me �s b�szkes�ge.

        ⁸Winkler J., Galambteny�szt�s. Budapest 1925, 111; A szegedi pruszli egy�b jellemz�sei

Balassa Gy., A szegedi magasrep�l� kering�k. Sz�rnyasaink 1891, 85. �s 1896, 190; Dud�s J.,

A Szegeden megtartand� galambr�ptet�sr�l. Sz�rnyasaink 1896, 91. 109, 126; Sz�ke P., A szegedi

magasrep�l� galambokr�l. Sz�rnyasaink 1896, 159; [n�vtelen]. A szegedi kering�k �gye. Sz�rnya�

saink 1896, 238; Lovassy S., Magyarorsz�g gerinces �llatai �s gazdas�gi vonatkoz�saik. Bp. 1927,

403 ; Leidenfrost Gy., H�zi �llatsereglet. Bp. �. n. 32; Leg�jabban Teremi G., A galamb. Bp. 1956,128 ;  P�terfi L, A h�zigalamb �s teny�szt�se. Bukarest 1970, 177—180.

       Sz�nv�ltozatuk igen gazdag. Mind a n�gy alapsz�nben �s feh�rben is el�fordul�nak, azonk�v�l vannak m�g fak�k is minden sz�nben �s deresek. Vannak jelzettek is,�gy csapottsz�rny�ak, sz�vh�t�ak �s k�l�n szegedi k�l�nlegess�gk�nt szerepelnek az �gynevezett �rv�s�k (tark�k)."

      „Nagys�gra n�zve — �rja tov�bb Winkler — a kis sir�lyka-galamb �s az er�s, tel�jesen kifejlettparlagi galamb k�z�tt v�ltakoznak. Az evez�tollak majdnem a fark�tollak v�geit �rintik. A sz�p, b�szke, karcs�, hatty�szer�en hajl�tott nyakon nyugszik a keskeny, nemes fej. A melle sz�les, kiss� ki�ll�. Teljesen kifejlett �s j�l gondozott �llatokn�l a t�lsz�less�g miatt k�z�pen a mellet kett� metsz�nek l�tsz� m�lyed�s van : sz�rnyait k�nnyed�n oldal�hoz simulva hordja. Tollazata gyeng�n testhez simul� �s laza. Cs�re �s k�rmei a tollazat sz�nezete t�rv�nyeinek megfelel�, ugyanis : a k�k �s feket�n�l fekete, a v�r�s, s�rga �s feh�rekn�l, valamint a fak�kn�l vil�gos szaru sz�n�.

Szem�k sz�ne az egysz�n�ekn�l gy�ngysz�n �s narancss�rga, vagy narancspiros, a sz�vh�t�akn�i t�bbnyire s�t�t, �n. b�kk�ny szem, de vannak gy�ngy sz�nszem� �s s�rgaszem� egyedek is. A legt�bb kedvel� a gy�ngyszem�eknek ad el�nyt. A szem�gy�r� n�melyekn�l keskeny, m�s p�ld�nyokn�l er�s, kiss� dudoros. Sz�ne csukvatartottakn�l halav�ny, a szabadonsz�ll�k n�melyik�n�l vil�gos, m�g a t�lnyom� r�sz�n�l barn�s, de sohasem piros. A piros szemgy�r�s �llatok nem kedveltek, s�t ezt a szegedi teny�szt�k jellegi, vagyis hat�rozott sz�ps�ghib�nak tekintik.

       A magas rep�l�sen k�v�l m�g egy figyelemrem�lt� j� tulajdons�ga van a szegedi kering�nek: a galambh�zhoz val� ragaszkod�sa, ahol sz�letett, vagy ahol fiatal ko�r�t�l fogva megszokott. K�pes n�ha napokon kereszt�l is �tlen-szomjan kedvelt ott�hon�t keresni, an�lk�l, hogy m�s udvarba vagy galambh�zba berep�lne."

       Mint mondottuk, a szegedi kering� eredet�re semmi biztos adatunk nincs, de Winkler szerint a legnagyobb val�sz�n�s�g amellett sz�l, hogy e kering�k �seit — mi�ut�n jelleg�k keleti v�rre vall — annak idej�ben a t�r�k�k hozt�k magukkal.

      Megeml�tj�k itt, hogy Winkler J�nos szerint a b�cskai kering�, �s a miskolci kontyos kering� a szegedi kering�b�l teny�szt�d�tt ki, de P�terfi Istv�n szerint m�g a kaposv�ri magassz�ll�, aradi szalagos kering�, a szabadkai r�zg�sz�ves (suboticki

drhtavi golub), a szabadkai magassz�ll� (suboticki visokoletac), sztap�ri magossz�ll� (staparski visokoletac), topolyai magossz�ll�, zombori magossz�ll� (somborski viso�koletac, kru moletac), makai kering� is.

       Itt Szegeden az egyes purclifajt�kat kiteny�szt�j�k neve ut�n is meg szokt�k k�l�nb�ztetni. Sok csal�dban nemzed�kr�l-nemzed�kre �r�kl�d� szenved�ly a galamb�szkod�s, ami azt�n saj�tos t�pusok kinevel�s�ben is megnyilatkozik.⁹ �gy a m�r id�zett mond�k�ban is el�fordul� H�di-csal�d nev�hez a h�feh�r tollazat�, s�rga�szem�, csontfeh�r k�rm� �s orr� feh�r purcli, m�sk�ppen h�digalamb, h�difeh�r kite�ny�szt�se f�z�dik. Hasonl� a m�l�fajta, m�l�feh�r, m�l��rv�s, amely nev�t a M�l� cs�fn�ven emlegetett Aa/w�r-csal�dt�l kapta. M�r elt�n�ben van: tollazata, cs�re

feh�r, a feje pedig paradicsompiros. Ismeretes volt r�gebben a Kamin�r-csal�d ut�n a

kamin�rgalamb is. Nem eml�keznek k�l�n�sebb jellegzetess�g�re, de kiv�l� gond�dal teny�sztett�k. Ilyen purclif�le a manaps�g is kedvelt �s elismert bad�f�le, badef�leis, teny�szt�je Boz�ki, cs�fn�ven Bad� Istv�n als�v�rosi galamb�sz, foglalkoz�s�ra n�zve vasutas ut�n. A purclival val� foglalkoz�snak, hajt�snak purcliz�s neve is hall�hat�.

       K�lm�ny Lajos meg�r�k�tette m�g a szint�n teny�szt�j�kr�l elnevezett b�torifeh�r, liptaik�k, huberts�rga, Kismiska N�cif�le l�pes nevezet� purclifajt�k eml�keze�t�t is, de korunk galamb�szai ezekr�l m�r alig tudnak a nev�k h�r�n kiv�l valamit.

       ⁹L�togat�s a szegedi galambb�rz�n. D�lm. 1929, 279. sz.

A huberts�rga azonban nyilv�n Hubert Andr�s fels�v�rosi sz�rszab� nev�vel f�gg �ssze.

       Szakmai le�r�sokban el�fordul m�g a j�r�szt szint�n jeles szegedi galamb�szok nev�t �rz� aignerfekete (feh�r cs�r�, kock�s fej�), batancsfekete (fekete cs�rhegy�), batancsk�k (kock�sfej�,|vil�gosk�k), batancss�rga (hossz�k�sfej�), batancsv�r�s (nagy�test�), b'�zd�nk�k (k�zepescs�r�, vil�gosk�k), bit�piros, bit�v�r�s (sz�les szemb�r�, d�lledt szem�, kiv�l� r�pt�), hasonl�an csal�dn�vi c�merv�r�s, g�cs�rfekete (ny�l�nk, k�rtefej�), g�lfekete (kistest�, k�zepes cs�r�), irh�gerk�k (vil�gos), irh�gers�rga (kis test�), kekezovicsk�k (— k�zepes cs�r�, s�t�tes), kocsisfeh�r, kopaszv�r�s, kopasz�h�tas, liptais�rga (hossz�cs�r�, k�rfej�), mecsekifekete (v�r�s szem�), m�sz�rosk�k (vil�gos), r�v�szv�r�s (keskeny konty�), rozi�rv�r�s (sz�p �ll�s�), s�t�k�k (vil�gosh�k), szankak�k (hom�lyosk�k), zs�t�rfekete (kicsiny, kit�n� r�pt�). Ezeket mi nem

hallottuk, de haszn�latuk biztosra vehet�.

       A m�sik igen kedvelt kering� fajta a b�csigalamb, vagy r�viden csak b�csi. Kerek, sima a feje, kurta a cs�re, nincs f�s�je. Tollazat�nak sz�ne szerint van b�csik�k, b�csi� v�r�s, b�csis�rga. Winkler szerint m�g nem siker�lt tiszt�zni, vajon B�cs vagy Pest-e a sz�l�f�ldje. �gy v�li azonban, hogy a t�r�k h�dolts�ggal ker�lt haz�nkba, �s innen B�csbe, Pozsonyba, Pr�g�ba. Hogy a mai jellege szerint hol, melyik v�rosban teny�sz�tett�k ki, nem tudjuk. Kit�n� tulajdons�gain�l fogva vil�gszerte elterjedt.

       Szegedre tal�n a c�hess�g kor�ban ker�lt, amely az akkori iparosv�ndorl�s mel�lett egy�ttal term�szetesen kult�rjavak nagyfok� cser�j�t is jelentette. A szegedi ga�lamb�szok er�sen ragaszkodnak mind a purcli, mind pedig a b�csigalamb fajtisztas�g�hoz. Sem egym�ssal, sem m�s fajt�kkal nem keresztezik �ket. Az esetleg m�gis el��fordul� korcsokat lev�gj�k,megeszik.                        T�rzs�k�s szegedi galamb�sz csak ezt a k�t fajt�t : a purclit �s a b�csit kedveli, becs�li igaz�n. M�gis a purclitart�k� a t�lnyom� t�bbs�g azok�hoz k�pest, akik a b�csi�rt lelkesednek.

        Mellett�k ideig-�r�ig m�s sportgalambok is divatoztak Szegeden. Ilyen volt a kilencvenes �vekben a han�vergalamb, r�viden han�ver, amelyet Winkler J�nos 'han�noveri kering�' n�ven jellemez. �reg galamb�szok �rt�kes fajtak�nt emlegetik, tel�jesen meghonosodni azonban nem tudott. Ma m�r csak az id�sebb nemzed�kek em�l�keznek r�.

        Ugyanez a helyzet a sturtli n�ven ismert kering�n�l is, amely a b�csihez hasonl� tarkatoll� fajta. Szint�n a b�csigalamb rokona a p�rtli, de nyaka �s orra r�videbb, feje kerek. Jellemz� r�, hogy forogva, hemperegve, �rv�nyl� mozg�ssal ereszkedik le.

F�leg Budapesten kedvelik. V�rosunkban t�bb kezdem�nyez�s ellen�re sem tudott n�pszer�v� v�lni, elterjedni.

V�gezet�l megeml�tj�k, hogy a purclinak van egy r�gebbi, de m�r kihal�ban lev� v�ltozata is. Ez a b�bicgalamb, amelynek cs�k�nyf�s�je, bajusza vagy pof�ja van. J� fajta volt, de nem mutat�s.

         A v�rbeli szegedi galamb�szt a kering�, sportgalambok mellett m�s galambfaj�t�k, �gy a h�s- �s d�szgalambok nemigen �rdeklik. A teljess�g kedv��rt m�gis megeml�kez�nk r�luk, hiszen a galambteny�szt�kn�l el�fordulnak.

        A h�sgalamb a szeg�ny, sokgyermekes munk�snak, altisztnek, szeg�ny iparos�nak csal�dj�ban �rt�kes t�pl�l�k. Ebbe a k�rbe sz�mos galambfajta tartozik.

        A parasztgalamb tollasl�b�, vagyis gaty�s fajta. A tollazat b�s�ge szerint van kisparaszt, nagyparaszt. A t�r�kgalamb a Szegeden teny�sztett legnagyobb fajta, neh�zkesen rep�l, kevesebbszer k�lt. A h�sgalambok k�z� tartozik a csirkegalamb is, amelynek nagys�ga a csirk�vel vetekszik. Az angolb�gy�s nagyh�s� idegen, de m�r Szegeden is itt-ott el�fordul� galambfajta. A begy�t belehel�ssel labdaszer�re f�llehet f�jni. D�szb�l is, h�s��rt is tartj�k. Ez a helyzet a strasszergalamb, tanyaiak ajk�n drasszer eset�ben is, amely Ausztri�b�l ker�lt �t hozz�nk. A postagalamb, k�l�n�sen pedig a vad�ccal keresztezett posta kever�k v�ltozata �ppen �gy, mint a f�lp�va (el� korcsosult p�vagalamb) szint�n a h�sgalambokhoz tartozik.

       A postagalambokkal val� foglalkoz�s Szegeden csak �jabban kezd jellegzetes sportt� v�lni, de az�rt m�r akadnak egyes kiv�l� teny�szt�k. Beidom�t�s�nak legf�bb eszk�ze a r�ptet�s. Ez abban �ll, hogy a fiatal, kifejlett postagalambot kalick�ban elviszik valamelyik k�rny�kbeli faluba, �gy T�p�ra, Szentiv�nra, Dorozsm�ra �s itt a V�ros fel� fordulva eleresztik, vagyis mint mondj�k: r�ptetik, ber�ptetik. K�nnyen hazatal�lnak. A k�vetkez� alkalommal m�r messzebbre :  F�legyh�z�ra, Kecskem�tre viszik �s itt eresztik szabadon. Ezut�n m�g t�volabbi vid�kekre ker�l sor.

       A d�szgalambok k�z�tt els� helyen �ll a p�vagalamb. Ritk�n el�fordul m�g a kariergalamb, amelynek orr�n szem�lcsszer� dudorod�s van, tov�bb� a k�nai, m�ltai �s a szalinett. Egyesek a parasztot, angolb�gy�st, strasszert is d�szgalamb gyan�nt tartj�k.

*

        K�l�n eml�kez�nk meg a parlagi galambr�l, amelynek n�lunk vad�c, olykor rim�c legszokottabb neve. Van kint a szabadban, tany�kon, de az�rt emberi k�rnye�zetben �l� fajt�jai Van olyan is, amelyet h�s��rt m�r teny�sztenek. A vad�c a leg� �rtelmesebb fajta a h�r�ben �ll. Farktolla sima, sz�llt�ban nem tud keringeni. Igazi galamb�sz nem tartja. A vad�c egy-k�t �vtizeddel ezel�tt m�g a Belv�ros t�bb hely�n is tany�zott. „A galamb, mondan�k — �rja egy r�gebbi �js�griport — mikor a Csongr�di Takar�k torny�nak szel�d sz�rnyasait l�tjuk (�mb�r onnan m�r elkerget�t�k �ket a v�rcs�k), vagy a post�val �tellenes Wagner-h�z �zleti t�bl�i m�g�l r�p�pennek a felh�be. �pp �gy gy�ny�rk�d�nk benn�k a Szent Istv�n-t�ren, ahol ingyen d�zsma jut a gabonapiac r�v�n, vagy a Klauz�l t�ren, ahol Kossuth ap�nkat sz�ll�doss�k k�r�l. Ide a keny�rpiac hozza �ket." Kedvelt tart�zkod�si hely�k volt m�g a Fogadalmi Templom �s a k�z�pkori D�m�t�r-torony is,¹⁰ ahol lelkes, megsz�llott �llatbar�tok d�delgett�k �ket. Innen a m�sodik vil�gh�bor� v�g�n koptak el. A Bel�v�rosban ma m�r csak imitt-amott l�tni vad�cokat, de a piacok �s sz�r�skertek k�r�ny�k�n m�g el�fordulnak.

       Mint ismeretes, a galamb �tlagos �letkora 15—16 esztend�, 9—12 �ves kor�ig k�lteni is tud. �vente h�romszor-�tsz�r k�lt. K�t toj�s�t 18 nap alatt k�lti ki.

       A galamb�sz anyagi helyzet�t�l, r��r� idej�t�l, h�zi k�r�lm�nyeit�l f�gg�en 10—100 p�rat is tart. �llom�nya rendesen �lland�. A szaporulatot megeszi, eladja, elcser�li. Az alap�t�s rendesen 10—12 p�r fi�k�val kezd�dik, amelyeket mag�hoz szoktat.

      V�rbeli galamb�sz a maga galambjait egyenk�nt ismeri �s m�g tulajdonjegy n�l�k�l is megismeri, ki tudja v�lasztani, ha idegenek k�z� t�ved �s esetleg kiv�lt�s�ra sor ker�l. Maga a galamb is ragaszkodik hozz�, helyesebben ahhoz a k�rnyezethez, ahol — a galamb�szok szava szerint — els�bb j�rt ki a tet�jre. A galamb�sz tov�bb� magasan a leveg�ben rep�l� galambfajt�kat sokszor gazd�i szerint is meg tudja k�l�nb�z�tetni egym�st�l.

        ¹⁰Kalm�r-Marton F., A D�m t�r galambjai. D�lm. 1941, 285. sz. Galambok jubileumi �nnepe Szegeden. D�lm. 1941, 294. sz.

.A galamb, f�leg a purszli �s a galamb�sz �sszeforrotts�g�ra jellemz�, hogy a h�res dorozsmai t�glaver�k, amikor tavasszal eg�sz csal�dostul elmennek vi�d�kre, elviszik magukkal kedvelt purclijaikat �s ott lehet�leg az otthonihoz hasonl� helyen, k�rnyezetben helyezik el �ket. Eg�sz ny�ron ott vannak, h�s�gesen ragasz�kodnak gazd�ikhoz, akik azt�n �sszel ism�t hazahozz�k. Ugyan�gy a haj�sok is elszokt�k vinni a galambjaikat magukkal, ott a h�zuk a mozg� haj�n �s rep�l�s�kb�l szint�n visszatal�lnak a megszokott k�rnyezetbe.

      Itt eml�kez�nk meg a t�pl�l�kr�l is. A galambeles�g sokf�le, �gy a b�zaalj, ku�korica, k�les, repce, f�leg a k�posztarepce, kendermag, napraforg�mag, cirokmag, b�kk�ny. Rendesen keverve adj�k. �ns�ges id�kben apr�ra v�gott keny�rre is sor ker�l.

      T�bbf�le galambbetegs�g van. Ilyen a himl�, amelyet v�zben feloldott k�kk�vel d�rg�lnek. A sz�jf�j�s orvoss�ga a s�s zs�r, s�s v�r�shagyma, leg�jabban az ultraseptil is. A dift�ri�t a torokban forgatott petr�leumos tollal gy�gy�tj�k. Komoly bajt okozhat a hi�nyos, rendetlen vedl�s, amikor a toll belevakul, vagyis nem esik ki a ga�lamb test�b�l. Ebbe olykor bele is pusztul.

      Az �l�sdiek k�tf�l�k. A galambtet�, a galambh�zban, f�szekben fordul el�. Fahamu, �jabban DDT-рог besz�r�s�val irtj�k. A tolltet�, talltet� a sz�rnyon �l�sk�dik. Benzinnel tiszt�tj�k le.

      A galambh�z, teh�t a galamb tart�zkod�si �s k�lt�helye k�tf�le. A r�gebbi �s m�ig �ltal�nosabb a galambpall�s, legink�bb valamelyik mell�k�p�let padl�s�nak a galambok sz�m�ra elrekesztett r�sze. A rendes padl�sr�l a galamb�sz sz�m�ra ajtaja ny�lik, hogy be tudjon jutni: feltisztogatni, a galambokat gondozni. Itt van a galambf�sz�k is : a f�b�l �ssze�csolt l�dik�ba a galamb�sz n�mi szalm�t, sz�n�t tesz. A ga�lamb azut�n mindenf�le cs�r�ben hozott holmival kib�leli. Olykor vassz�g, kulcs is tal�lhat� benne. El�fordult m�r az is, hogy a gazdasszony�nak gondatlans�gb�l

szem�tre �nt�tt, elveszettnek, ellopottnak hitt aranygy�r�j�re, f�gg�j�re sok�ra a f�szekben bukkantak r�.

      A galambok a galambh�zb�l a kev�ss� meredek tet�be v�gott ny�l�son j�rnak ki,

amely f�l�tt a galambcser�ny, vagy r�viden cser�ny foglal helyet. A cser�ny a tet�re szerelt kisebb-nagyobb (�tlag-m�rete szerint 2 m hossz�, 1 m sz�les, 1/2 m magas) t�glaalak� ketrec, amelynek oldalait h�l�, �jabban sodrony bor�tja. A teteje csap� ajt� m�dj�ra m�k�dik: hossz�, er�s zsineg, a cser�nymadzag seg�ts�g�vel az udvar�r�l felnyithat� �s lecsaphat�. Olykor az udvar fel�li oldal�n m�g egy kis ajtaja is van a galambok kij�r�s�ra. A galambok ide a cser�nybe kij�rhatnak, de nem sz�llhat�nak el, csak ha a gazd�juk is akarja. Az etet�s k�l�nben nem itt t�rt�nik, hanem a f�ld�n. A cser�ny m�g — mint k�s�bb l�tjuk — a k�dorg� galambok befog�s�ra is alkalmas.

       A galambh�z m�sik �jabb fajt�ja a galambketrec, amely t�bb,egyenk�nt 40—80 cm magas emeletet is alkot. K�t r�szb�l �ll. A h�ts� r�sze deszk�b�l van. Egyik oldal�n annyi ajt�, ah�ny emelet, elej�n pedig ny�l�s, amelyen a galamb kij�het az erk�lyszer�, g�t�r n�ven emlegetett el�r�szbe, amelynek falazata felnyithat� sodrony�b�l k�sz�lt. A ketrec mellett term�szetesen a tet�n vagy megmarad a hagyom�nyos cser�ny, vagy pedig a kuppanty� foglal helyet, amely nem m�s, mint egy lecsaphat�, felnyithat� sodronylap, szint�n galambfog�sra. Egy�bk�nt a f�ld�n is lehet kuppanty�zni.

A galamb�sz f�lszerel�s�hez hozz�tartozik m�g a sz�k is, vagyis az a ny�lre er�s�tett, f�lg�mbalak� h�l�, amellyel egy-egy galambot kiemel a cser�nyb�l.

       A galamb�sz gy�ny�rk�dik galambjainak r�p�l�s�ben, kering�s�ben, leveg��ben val� j�t�kos bukfencez�s�ben, amelynek, ha el�re t�rt�nik: vet�s, ha h�tra: for�g�s a neve. K�l�n�s �lvezetet a vet�s szerez. A vet�s galamb, f�leg a purcli kering�z�s k�zben kiv�g a falk�j�b�l, a t�bbi galambok k�z�l. Mind f�ljebb sz�ll, majd a rep��l�st elhagyva, mintegy gurulva, forogva a leveg�ben visszaesik, visszavet a t�bbiekk�z� �s �gy rep�l tov�bb.

       Enn�l is nagyobb �lvezet, val�s�ggal szenved�ly a leveg�ben mag�nyosan k�v�ly�g�, falk�j�t�l elszakadt idegen galambnak z�skm�nyul ejt�se, befog�sa. Az ilyen ga�lambnak k�dorg�, �gyelg� a neve. Az elszakad�snak t�bb oka lehet. Vagy egyszer�enlemarad, �forog a t�bbiekt�l �s nem tal�l vissza k�z�j�k, de egyel�re haza sem. M�s�kor k�nya, v�rcse — a szegedi galamb�szok nyelv�n �reg, a t�paiak�n pedig p�t�r —zavarja meg �s k�nyszer�ti menek�l�sre, elszakad�sra a falk�j�t�l.¹¹ Ilyenkor a ga�lamb�sz azt mondja, hogy a galamb kiszakad, m�sk�ppen kiszalad, kiv�lik. Mostsem tal�l vissza a t�bbiekhez, de riadtan keresi �ket. El�fordul azonban az is, hogy

hirtelen borul�s, ny�ri zivatar okozza a boml�st, �s ilyenkor a purclifalka sokszor a felh� f�l�tt marad �s egy�tt halad vele. Csak ha a f�lleg sz�toszlik, akkor eresz�kednek le valahol. Ut�na k�t-h�rom nap m�lva n�mi bolyong�s ut�n azonban leg�t�bbsz�r hazat�rnek gazd�jukhoz. Az is el�fordul, hogy a hirtelen ny�ri vihar hatal�mas erej�vel maga el�tt sodorja nemcsak a k�dorg�kat, hanem a falk�t is. Egy�szer, m�g a sz�zad elej�n, egy als�v�rosi vasutasnak 18 galambj�t egy ilyen vihar eg�szen Versecig �zte. Ott m�r annyira kimer�ltek, hogy egy szerb k�nnyen be tudta

�ket fogni. A vasutas �ppen azon a vonalon teljes�tett szolg�latot, �s siker�lt kinyo�moznia galambjai holl�t�t. A szerbnek annyira megtetszettek, hogy minden�ron meg akarta �ket v�s�rolni, de gazd�juk ragaszkodott hozz�juk. �gy azt�n n�mi huzavona ut�n vissza is kapta �ket. Sokszor megt�rt�nik azonban, hogy ilyen ret�tenetes l�gi hajsza ut�n csak egyes galambok t�rnek vissza otthonukba.

        El�fordul m�g az is, hogy a galamb mintegy szomor�s�gb�l v�lik �gyelg�v�, k�dorg�v�. �gy k�l�n�sen ha a gazda valamilyen okb�l lev�gja fi�k�it, �s hazat�rve nem tal�lja meg �ket. Sok galamb ilyenkor vagy egyed�l, vagy a p�rj�val egy�tt azonnal elhagyja megszokott otthon�t �s nem is t�r vissza t�bbet. Olykor akkor is �r�kre elt�vozik, ha fi�k�j�hoz haza�rkezve, a galambh�z bej�rat�t z�rva tal�lja.

�rdekes, hogy a kangalamb �rz�kenyebb. Egy�bk�nt az etet�sb�l � is ki szokta venni a r�sz�t, s�t m�s galambok fi�k�ir�l is gondoskodik.

       V�g�l olykor a szokott, m�gszokott galamb gondolja meg mag�t, �s esetleg �vek m�lva pr�b�l visszat�rni a r�gi hely�re, mik�zben term�szetesen k�dorogni k�ny�telen.

       A megszokott k�rnyezetb�l �s k�z�ss�gb�l �gy vagy am�gy kiszakadt galamb mag�nyosan k�v�lyog a leveg�ben. Ezt a galamb�sz �les szemmel azonnal �szreveszi �s r�gt�n, sokszor s�rg�s munk�j�t is f�lret�ve, iparkodik megszerezni mag�nak. Az elj�r�sok v�ltozatosak, �tletesek �s mindig a k�r�lm�nyekhez igazodnak. Leg��ltal�nosabb a l�pez�s, mellette azonban el�fordul az al�hajt�s, t�r�z�s, hurkol�s, cser�ny�z�s is, s�t sokszor t�bb fort�ly egy�ttes alkalmaz�s�ra is sor ker�l.

      A l�pez�s, m�gl�pel�s idegen galamboknak ragaszt�l�ppel val� megfog�sa, l�precsal�sa.

      A l�p rendesen Dorozsm�n k�sz�l �s a dorozsmaiak, akik egy�bk�nt is mesterei a pi�ca, orvosi f�vek �s m�s hasonl�ak gy�jt�get�s�nek, k�sz�t�s�nek, a galamb� piacon szokt�k �rulni. Nemcsak a szegedi, hanem a k�rny�kbeli faluk, tov�bb� V�s�rhely, Mak� galamb�szai is t�l�k v�s�rolnak, nemk�l�nben a V�rosban m�g teng�d� n�h�ny madar�sz is.

        ¹¹N�h�ny megfigyel�s Lakatos K., Vad�szati �s madar�szati eml�keimb�l. Szeged 1891, 158.

A rendk�v�li m�don ragad�s l�p voltak�ppen a t�lgy�f�nak egyik betegs�ge: kin�v�s a korona k�z�tt, s�rgaz�ld bibircs�k a g�ly�kon, amit Szent Istv�n kir�ly napja t�j�n gondosan �sszegy�jtenek. Ut�na megmoss�k, baltafokkal megt�rik, olajjal �sszef�zik. Addig kell kavarni, am�g nem pattog, ekkor azut�n az �sszehajtott, elhaszn�lt csizmasz�r, a l�pest�ska k�z� ker�l �s haszn�lhat�. N�ha messzebb vid�kekre is elmennek a fagy�ngy�k�rt. A l�pnek egy�bk�nt k�t faj�

t�ja van: ny�ril�p �s t�lil�p. A kett� ugyanaz, csak a t�li l�pet lenmagolajban m�g k�l�n megs�tik, hogy ne fagyjon meg.

     A l�pez�s �ltal�ban ma is a Heged�st�l jellemzett m�don megy v�gbe. Eszk�ze a l�pvessz�, m�s neveken spindli, spingli, l�pp�ca, l�pesp�ca, l�pel�, r�giesen dufa, ame�lyet a galamb�sz a padl�sr�l a n�d-, zsindely-, vagy cser�ptet�be f�rt lyukon, amely�nek l�pel�luk a. neve, dug ki, amikor a k�dorg� lesz�ll a tet�re. Ha a galamb a l�pvessz�vel �rintkez�sbe jut, sz�rnyai �sszeragadnak, maga pedig legurul, leesik a tet��r�l. Innen a m�veletnek legur�t�s neve is.

      Magas t�zfal, tet� sz�l�n �ll� k�dorg� megl�pez�s�re a l�pez�r�d, duf�z� szolg�l.  Ez t�bb m�ter hossz�, v�kony r�d, amelynek v�g�be illeszthet� a l�pvessz�, A l�nyeges az, hogy �szrev�tlen�l �s hirtelen ny�ljanak f�l vele a galambhoz. Az �gy l�duf�zott, lel�pez�tt galamb szint�n leesik �s a galamb�sz zs�km�nya lesz. Most m�r benzinnel vagy petr�leummal gondosan letiszt�tja a l�pet, �s a galambot f�ls�t�thelyen elz�rja.

      A l�pez�st sokszor m�s m�veleteknek is meg kell el�zni�k. �gy a le nem sz�llt, leveg�ben k�v�lyg� k�dorg�t f�ttysz�val, eledellel lecsalogatja, leh�vi a. galamb�sz, �s �gy pr�b�lja azut�n l�ppel vagy m�sk�nt megfogni. Az ilyen galamb sokszor maga is l��hozik, vagyis az �hs�g �s f�radts�g miatt m�r nem a gazd�j�n�l, hanem ott, az idegen helyen sz�ll le.

      Ha ez nem siker�l, akkor a galamb�sz a maga galambjait is felhaszn�lja. A hajt�r�d, vagyis hossz� p�zna seg�ts�g�vel m�gmozd�ti,f�rebbenti,f�lugraszti, m�grivaszti a galambjait, �gy azt�n al�hajt, al�mozgat, al�legyint, al�ugraszt a k�dorg�nak, hogy ez megzavarodj�k �s csatlakozz�k az idegen falk�hoz, v�g�l pedig vel�k egy�tt sz�ll�jon le. Most azt�n m�r a k�r�lm�nyek szerint a galamb�sz vagy a l�pvessz�h�z, vagya cser�nyhez fordul.

      A cser�ny�z�s, m�gcser�ny�z�s abban �ll, hogy a k�dorg�val egy�tt lesz�llt fal�k�nak a felnyitott cser�nyben ad a galamb�sz enni, ny�ri id�ben inni is. Amikor bentmind egy�tt vannak, a cser�nynek t�volr�l zsineggel mozgathat� tetej�t r�juk csapja.

      R�gi, egyszer� m�d a t�r�z�s, amelynek egyik v�ltozata a hurkol�s n�ha ma is el��fordul.

      A m�lt sz�zad v�g�n a galamb m�gt�r�z�se �gy t�rt�nt, hogy a tet�b�l eserny�� dr�tot, keresztben �tf�rt pipasz�rat,bodzaf�t dugtaki,amelyre madzaghurkot szereltek. Ennek v�ge a lyukak alatt a padl�sra szolg�lt �s a tet�szerkezet kakas�l�j�re helyezett �llv�nyon ide-oda s�t�l�, leskel�d� galamb�sz a kell� pillanatban megr�n�totta. A fog�snak ez a m�dja ma m�r nem igen j�rja, de eml�keznek r�.

       A hurkol�sra akkor ker�l manaps�g is sor, amikor a galambok lent tart�zkodnak a f�ld�n, �s a k�dorg� hirtelen t�nik f�l. A galamb�sz ilyenkor princ�l, vagyis egy g�r�ngy�t dob a maga galambjai k�z�, hogy kiss� megrebbenjenek, �s ezzel f�lh�v�j�k magukra a k�dorg� figyelm�t. Ez sokszor k�z�j�k is sz�ll, �s most a galamb�sz

a hirtelen k�sz�tett hurokkal iparkodik megfogni. Szil�rdan �ll� kar�ra, sz�gre hossz� madzagot k�t, amelynek v�g�n hurok van. A hurok k�z�be magot sz�r, �s ami�kor a galamb belemegy, alkalmas pillanatban r�r�ntja a l�b�ra a hurkot. F�leg olyan galamb�sz hurkol, akinek nincsen cser�nye.

       M�g a k�dorg� befog�s�t is f�l�lm�lja az a gy�ny�r�s�g, amikor a galamb�sz a maga falk�j�val, galambjaival belevet m�snak a leveg�ben k�zeled� falk�j�ba. Ilyenkor a k�t galambsereg �sszefordul, �sszem�ri, �sszeforog, vagyis �sszevegy�l, elkeveredik egym�ssal. Rendk�v�l izgalmas, mert teljesen bizonytalan, hogy melyik falka kerekedik f�l�l �s ragadja mag�val a m�sikat, illet�leg abb�l egy-egy galambot.

Boldog a galamb�sz, ha siker�l sz�tveretni az idegen falk�t �s az � falk�ja ker�l ki gy�ztesen ebb�l a gomolyg�sb�l, �s a megzavarodott, fej�ket vesztett idegen galam�bokkal t�r haza. Ezeknek megfog�sa egyezik azokkal a k�r�lm�nyekhez k�pest v�l�takoz� elj�r�sokkal, amelyeket a k�dorg� befog�s�n�l m�r jellemezt�nk.

        Mint m�r mondottuk, a szerzett zs�km�nyt, a befogott galambot a galamb�sz m�gszoktati, vagyis egy-k�t h�tig f�ls�t�t padl�son tartja, hogy elfeledje r�gi tart�z�kod�si hely�t. Ut�na a maga galambjai k�z� ereszti �s �sszep�roztatja. Sokszor el��fordul azonban, hogy a r�gi gazd�nak valami k�l�n�sen sz�v�hez n�tt galambj�r�l van sz�. Elindul teh�t a keres�s�re, �s sokszor r� is tal�l. Most — ha j� bar�ts�gban van a k�t galamb�sz — vagy pedig csak passzi�b�l t�rt�nt az elfog�s — minden tov�b�bi n�lk�l visszakapja. El�fordul azonban, hogy a galamb az �j gazd�nak is megtet�szik. Ilyenkor hi�ba minden k�ny�rg�s. M�s eset, hogy ingyen nem akarja vissza� adni. Ekkor bizony kisebb-nagyobb v�lts�gd�j fizet�s�re ker�l sor. Olykor, de ar�ny�lag ritk�n a b�r�s�g el� ker�l a dolog, amely a helyi n�pi szok�sjoggal nem t�r�dve, a galambot gazd�j�nak �t�li vissza, s�t azt, aki elfogta, tulajdon elleni v�ts�g miatt p�nzb�rs�ggal is s�jtja. Az ilyesmi azonban a f�ljelent�t a galamb�szok t�rsadalm�ban er�sen megb�lyegzi. Egy�bk�nt a m�sok galambj�ra t�ls�gos, felt�n� szenved�llyel s�v�rg� galamb�sznak galambcs�sz�r, galambsinter a tr�f�s neve.

       V�g�l meg kell eml�kezn�nk a galambokhoz f�z�d� szegedi sz�l�sokr�l, hiedel�mekr�l, �s szok�sokr�l is.

       A szegedi n�p is ismeri a munk�ra serkent� k�zmond�st: ne v�rd, hogy a s�lt galamb a sz�dba rep�lj�n. Aki forgol�dik, nem tal�lja hely�t, arra ezt mondj�k: topo�rog mint a toj� galamb. K�v�rk�s, fiatal feh�rn�pnek t�lt�tt galamb a kedvesked� meg�jel�l�se.

       El�g sok a hiedelem is. �gy meghal a csal�db�l valaki, ha feh�r galamb rep�li �t a h�zat. Az is hal�lt jelent, ha valaki feh�r galambbal �lmodik. A galambokat egye�sek kopony�b�l szokt�k itatni.¹²Algy�n egyes galamb�szok behunyt szemmel ki� mennek a temet�be �s egyik s�rr�l f�ldet markolnak f�l. Szoktat�s c�lj�b�l ezt sz�r�j�k a galambpadl�sra. M�sok szerint a koldust�l lopott bot legjobb a galamb kij�r�j�n�l. �gy v�lik, hogy a galamb megszokik, ha kopony�b�l iszik, �s ezen a boton j�r

ki a h�z�b�l. ¹³ A hiedelem �reg galamb�szok k�r�ben ma is �l.

      Akadtak T�p�n olyan l�nyos any�k, akik odab�v�l�s c�lj�b�l galambsz�vet t�rtek, s�t�ttek abba a kal�csba, amellyel a k�r�bej�tt leg�nyt megk�n�lt�k.

       �rdekes �jabb szok�s, hogy a galamb�sz esk�v�je ut�n galamb�szt�rsai a temp�lomajt�ban egy p�r feh�r galambot eresztenek el. Ha pedig meghal, akkor az egyh�zi szertart�s �s a kopors�nak a s�rba ereszt�se ut�n l�d�ban vagy zs�kban kihozott kedves galambjait szabadon eresztik. Mes�lik, hogy egy fiatal als�v�rosi galamb�sz�nak, Vir�gh Gy�rgynek legkedvesebb galambj�t, nagy megd�bben�sre, v�letlen�l vele egy�tt f�ldelt�k el. A t�bbi elr�p�lt.¹⁴

          ¹²Ismeri T�m�rk�ny L, �j bor idej�n 148; M�ra F., Utaz�s a f�ldalatti Magyarorsz�gon 21.

          ¹³K�lm�ny II, 227.

         ¹⁴El�ad�sunk els� megjelen�se: A szegedi galamb�szat. NK. 1956. Itt kieg�sz�t�sekkel b�v��- tett�k, teh�t ez a v�gleges sz�vegez�s.