Budapesti magasr�pt� kering� fajtale�r�sa

Kiteny�szt�s�nek helye: Budapest �s k�rny�ke.

�sszbenyom�s: Form�s megjelen�s�, testfel�p�t�sben ar�nyos, �l�nk

v�rm�rs�klet� versenygalamb tipus. A k�z�phossz� cs�r�.magasan �s

z�rtcsapatban sz�ll� kering�k csoportj�hoz tartoz� fajta.

R�pstandartje: 5 �ra hosszid�  1 �ra t�n� sz�ll�ssal.

Testfel�p�t�s: A begyt�l a korm�nytollak v�g�ig 24-27 cm hossz�,

magass�ga 20-24 cm. T�rzse a farok ir�ny�ba enyh�n lejt.

Fej: Sima, a testtel ar�nyos, hossza �s sz�less�ge majdnem azonos, a

  fejtet� enyh�n �velt, majdnem lapos. A hal�nt�k s�kjai f�gg�legesek,a

tark� hirtelen lekerek�tett. A homlok s�kja a cs�r fel� enyh�n lejt�. A cs�r

a homlok vonal�t t�r�smentesen k�veti.

Szemek: V�rerezett gy�ngyszemek. Tekint�se �l�nk t�zes.szemgy�r�k

k�tsorosak, v�konyak, sz�rk�s sz�n�ek.

Cs�r: Cs�rzugt�l a k�v�k hegy�ig 15-17 mm hossz�, k�z�p vastag, �k

alak�, z�rt, enyh�n lefel� ir�nyul�. Sz�ne s�t�t szarusz�n�. Az

orrdudorokv�konyak �s feh�ren porozottak.

Nyak: M�rs�kelten vastag, fej fel� v�konyod�, f�gg�leges tart�s�.

Mell: Sz�les.dombor�, izmos.

H�t: A v�llakban sz�les, a farok fel� enyh�n lejtve keskenyed�.

Sz�rnyak: J�l fejlettek, a test oldalaihoz szorosan simulnak, z�rtan a

korm�nytollakon fekszenek, az els�rend� evez�tollak hegye a

korm�nytollak v�g�t nem �rik el.

Farok: Lapos k�zepes hosszus�g�, keskeny �s z�rt, a h�t vonal�t

t�r�smentesen k�veti, a korm�nytollak v�ge a f�ldet nem �rintheti,

sz�muktizenkett�.

L�bak: Sz�les melk�zb�l n�ttek, k�z�p hossz�ak. A sima l�b�ak cs�dje

�l�nk piros sz�n�. A harisny�sok l�bsz�r�n, cs�dj�n �s ujjain karmokig

�r� r�vid tollakb�ll �ll� harisnya van. A karmok sz�ne s�t�t szarusz�n�, a

h�feh�rekn�l a vil�gos karmok megengedettek.

Tollazat: Kem�ny, feszes testhez szorosan simul�.

Sz�n �s rajz v�ltozatai:

Koszor�snyak�: Alapsz�ne feh�r, a nyakon a begy k�z�ps� r�sz�ig

terjed�, f�mesen csillog�, z�rt koszor� van, amely z�ld, lil�s, ez�st�sen

csillog�. El�fordul v�r�s koszor�s v�ltozatban is. Az els�rend� evez�k

azonos sz�n�ek, szeg�lyezettek. A korm�nytollak feh�rek. Megengedett

a szeg�lyezett farok. Vegyes sz�n� korm�nytollak hib�nak tekintend�k.

G�ly�s: Alapsz�ne feh�r, az els�rend� evez�k szeg�lyezettek, a

korm�nytollak feh�rek vagy szeg�lyezettek.

Koszor�snyak� feh�rtest�: Alapsz�ne feh�r, a nyakon a begy k�z�ps�

r�sz�ig terjed�, f�mesen csillog�, z�rt koszor� van, amely z�ld, lil�s,

ez�stben csillog�, az evez�k �s korm�nytollak feh�rek.

H�feh�r: Sz�ne h�feh�r.

P�ntos: Alapsz�ne feh�r, az els�rend� evez�k szeg�lyezettek, a

korm�nytollak feh�rek vagy szeg�lyezettek. A sz�rnyakat kett�s szalag

foglya �t. A fej s�t�t sz�n�, a korm�nytollak a szalagok sz�n�vel

egyez�ek. A nyak enyh�n gy�ngy�z�tt.

Az �t rajzv�ltozaton bel�l megk�l�nb�ztet�nk simal�b�akat �s tollas

l�b�akat. Utobbiakn�l k�vetelm�ny a l�bsz�ron v�gigh�zod�, karmokig

�r� r�vid, feh�r l�btollazat.

S�lyos hib�k: Gyenge csontozat, sil�ny, ritka  tollazatt, petyh�dt

izomzat, Keskeny �les mell, durva fej, ar�nytalanul hossz� cs�r, sas

cs�r, t�rt homlok, tizenkett�n�l kevesebb vagy t�bb korm�nytoll,

zs�rmir�gy hi�nya, has�tott farktoll. H�feh�rekn�l a test b�rmely r�sz�n

el�fordul� s�t�t tollak, s�t�t vagy felem�s szemek, felem�s cs�r, v�r�s

szemb�r, szaru cs�r. Szegett sz�rnyuakn�l a h�t els�rend� evez�toll

k�z�tt el�fordul� feh�r toll, feh�r szak�ll, foltos h�t, s�t�t farkt�, s�t�t

hasalj, kett�n�l t�bb elt�r�s a s�t�t evez�tollakn�l. koszor�s feh�rekn�l

foltos h�t s�t�t farkt�, s�t�t hasalj, vegyes sz�n� evez� �s

korm�nytollak, v�r�s szemb�r. Feh�r vagy vegyes sz�n� karmok, kiv�ve

a feh�reket.

Enyhe hib�k: Az el��rtn�l meredekebb vagy v�zszintesebb testtart�s,

feh�r vagy vegyes sz�n� karmok, kiss� lefutott harisny�s l�bsz�rak,

vegyes sz�n� l�btollazat. A nyaksz�nn�l vil�gosabb torokt�j, vegyes

sz�n� m�sodrend� evez�k kisebb rajzhi�nyoss�gok. G�ly�sokon

gy�ngy�s nyak, vagy sapka, s�t�t m�sodrend� evez�k, s�rga szemb�r.

E fajt�t 1942-ben fogadt�k el.

Gy�r�m�rete:  7mm.

V�dett galambfajt�nk.Nemzeti kincs� ny�lv�ny�tva.

Fajtaklub eln�ke:Uhrner Antal

A Budapesti magasr�t� kering�:  A danzigi, a b�csi s�t�t g�ly�s �s a

szegedi keresztez�s�b�l.  .A fajta leg elismertebb kiteny�szt�i a P�ltli

testv�rek Ferenc �s J�zsef,1907-t�l 6 t�rzsben. Egyben n�vad�juk is

"p�rtli". A fajt�t 1942-3-ban fogadt�k el.   Budapesti magasr�pt� kering�

n�ven. Eredetileg a rajz v�ltozatok k�l�n fajtak�nt szerepelt.1964-t�l

van elfogadva az egys�ges fajta le�r�s.

R�p k�vetelm�nye folyamatosan n�t.

                                                           2�30p hosszid�     30p t�n�

                                                           3�                          30p

                                                           4�                          60p

                                                           5�                          60pt�n�

.

.